Egy középmagas,
szőke, húszas éveiben járó nő lépett be az iskola kapuján. Sóhajtott és az
épület jobb szárnya felé vette az irányt. Végigment egy hosszú folyosón és
benyitott az utolsó ajtón, ami egy tágas, íróasztalokkal teli helyiségbe
vezetett. Volt benn 2 férfi és egy rettenetesen öreg nő, aki - ha a diákok
pletykáinak lehetett hinni – már elkezdte a mumifikálódást. Ügyet sem vetettek
rá és ő leült az ablak melletti íróasztalhoz. Kinyitotta a táskáját és egy
halom dolgozatot vett elő. Belekezdett a javításukba, de alig néhány példány
után abba kellett hagynia ugyanis egy középkorú férfi lépett oda hozzá és
megszólította.
-
Jó
reggelt, kedves Miss. Starfire.
-
Jó
reggelt, igazgató úr.
-
Ma
reggelre néhány úriembert várunk, akik szeretnék megnézni az iskolát. Kifejezetten
kérték, hogy ön vezesse körbe őket. Szeretnének megismerkedni a mi híres
kémiatanárnőnkkel. Szóval, ha megtenné…
-
Semmi
akadálya.
-
Óh,
köszönöm, tudja mennyire kellenek most a tanulók. Sajnos manapság a szülők nem
sok pénzt fordítanak a gyermekeik taníttatására és mi egy elég drága iskola
vagyunk.
-
Igen,
igen. Mikor érkeznek a vendégek?
-
A
második óra alatt, majd beküldöm őket az órájára. Biztos tetszeni fog nekik, ha
látják magát akcióban. Tudja, nem kell folyton a könyv szerint haladni, ha
gondolja átugorhat valami érdekesebb anyagra.
Az igazgató
cinkosan rákacsintott majd kiment az ajtón. A fiatal tanárnő felsóhajtott.
Mindig őt zaklatták, ha az iskolának kellett valami, pénz, felszerelés,
rendezvény és most diákok. Amikor idejött tanítani 2 éve nem erre számított.
Nem tudta hogy egy csupán 18 éves diplomás kémiatanárnő ekkora port kavar majd.
Most már a huszadik életévében járt, de kollégái még mindig megcsodálták a
fiatalságát és a tanítási módszereit. Ugyanis ő teljesen más eszközöket
használt arra, hogy megértesse a diákjaival a tananyagot.
A
második órája pont egy haladó 11.-es csoporttal volt az első emeleti laborban,
így könnyű volt az anyagból kiválasztani a legkáprázatosabb trükkökkel teli
részt. Az óra első 10 percében csak diktálta az anyagot utána tanulói
kísérletet csináltatott a gyerekekkel, a saját módszerével. Kirakott eléjük
rengetegféle anyagot és oldatot, ezeknek a segítségével kellett mindegyik
párnak bebizonyítani, hogy a részecskék, amikor gerjesztett állapotból lassan
visszajutnak alapállapotba energiát adnak le.
Miután
kiadta a feladatot leült a székébe, mint aki jól végezte dolgát és várta a
látogatókat…
De ne szaladjunk ennyire
előre, hisz történetünk 4 évvel korábban, 2007-ben kezdődött egy forró júniusi
napon.
